A boldoggá avatott Alojzije Stepinac és Marija Bistrica
A zágrábi püspök és bíboros, a boldoggá avatott Alojzije Stepinac (1937-1960) a Szűzanya nagy tisztelője kötődött a bistricai Szűzanya szentélyhez. Zágrábból gyalogolva vezette a zarándokokat, prédikál Mária Bistricán és környékén, serkenti a Szűzanya iránti hitet és szeretetet. 1939-ben összehívja a horvát püspököket, papokat és hívőket, azzal a kéréssel, hogy támogassák a bistricai szentély rendezését. Ugyanabban az évben, a zarándokokat Rómába vezette a horvát nép és Szent Szék kapcso-latfelvételének 1300 éves évfordu felajánlását a Boldog- ságos Szűzanyának, a bistricai kálvária kiépítését s kereszt út állomásaival. Október utolsó vasárnapján, Krisztus király ünnepén 1939-ben helyezik el a Szent Péter kápolna alapkövét, a domb lábánál a bazilika és a plébánia alatt, amely a nagy zarándoklások során áldoztatásra lesz alkalmas. A Szt. Péter kápolna ma a fogadalmi ajándékok kápolnája, bizonyos esetekben pedig különféle csoportoknak ünnepi teremként szolgál.
Stepinac fogadalma Máriához, Krisztus Anyjához
“ígérjük, hűségesek leszünk hozzád és igaz tisztelőid! Hűségesek mindaddig, míg patakjaink csörgedeznek, folyóink morajlanak, míg a Sinj-i tenger hullámai fodroznak! Hűségesek ameddig a mezők zöldellnek, ameddig a szántóföldjeink aránylanak, ameddig sötét erdeink árnyékot adnak, ameddig hazánkban illatozik a virág. ”
1971-es Nemzetközi Mária kongresszus
Az első csodálatos, hívőkből álló zarándok összejövetelre a Második Világháború után 1971. augusztus 15-én lett került sor. A VI. Nemzetközi Máriológiai Kongresszus befejezése volt (1971. augusztus 6-12. között Zágrábban) és a XIII. nemzetközi Máriológiai kongresszusé augusztus 12-től 14-ig Zágrábban, és 1971. augusztus 15-én Marija Bistricán. Mindkét kongresszust a római Pápai mariánus akadémia szervezte, aminek az élén hosszú éveken át Karlo Balic, horvát ferences volt. A szentmisén, amelyet
VI. Pál pápa különleges megbízottja Franjo Seper bíboros vezetett, a Hittudomány Kongregáció főnöke (1968-1981) és volt zágrábi püspök (1960-1968), a kommunista országokban még nem látott hihetetlen számú tömeg, mintegy 150.000 ember előtt.
Az ünnepség során az összegyűlt zarándokokhoz a Vatikáni rádió hullámain szólt a szent atya VI. Pál pápa (1963-1978). Ugyanez a pápa arany kehellyel ajándékozta meg a bistricai szentélyt.
Nemzeti szentélyé való kikiáltása 1971-ben
A Jugoszláv püspöki konferencia őszi plenáris ülésén, 1971. december 3-án a horvát püspökök Marija Bistricai zarándokhelyet, a horvát nép által elismert szentélyt, a bistricai Szűzanya - a horvátok királynéja, horvát nemzeti szentélyének nevezték ki.
“Horvátország lelkének lelke, Krisztus Anyja, szenvedéseink fényes napja, ne szűnj meg ragyogni!”
(Jeronim Komer, a szentély fala)
Nemzeti Eucharisztikus kongresszus - NEK ‘84
A Katolikus Egyház második : nagyszabású zarándok gyülekezete 1984. szeptember 9-én volt. Aznap i Marija Bistricán 400.000 zarándokból álló gyülekezet jött össze, ez, a horvátok 13 évszázados keres-zténysége alkalmából szervezett ünnepség sorozat befejezője rendezvénye volt. Az ünnepség sorozat kilenc éve alatt több évfordulóról is megemlékeztek, a horvátok 641 -beni keresztény hitre téréséről,(Viseslav keresztelő medencéje, Viseslav keresztje), a Solini ünnepségén keresztül (Mária horvát ősszentélye), a Knini püspökségen (Mária legrégibb megőrzött horvát
szobra), Ninben (Branimir éve, fogadalmi kereszt) egészen a Mária.
Alojzije Stepinac bíboros boldoggá avatása
A Bistricai Szűzanya Nemzeti Mária Szentély emlékkönyvébe Marija Bistricán 1998. október 3. arany betűkkel van bejegyezve. Azon a szombati, Máriának szentelt napon és hónapban, maga II. János Pál Pápa, római főpap, lengyel pápa a Fehér Horvátországból, a Mária szentélyek világ zarándoka, teljességében Máriáé, (“Totus tuus”), a bistricai Szűzanya - a hor- vátok Királynéja csodatevő fekete Mária szobra alatt, a kérésre, amit mintegy 500.000 zarándok előtt mondott ki a mostani zágrábi püspök mons. Josip Bozanic (1997-),a volt zágrábi püspök és bistricai zarándokot Alojzije Spepinac (1898-1960) kardinálist boldoggá avatta. És ameddig a hívő gyülekezet énekelve adott hálát és öröm ujjongással köszöntötte a horvát népi karácsonyi ének szavaival “Azt most az ég nekünk jelzi, és az égi hang igazolja”, az égbolt, amit addig laza felhőréteg borított, a nap sugaraitól vált ragyogóvá. Alojzije Stepinac vértanú beatifikációjá- ban, a horvát nép felismerte a rossz felett az igazság győzelmét, különösen a fasizmus totalitáris, nacio- nálszocialista és a kommunista rendszere felett. Nincs engedékenység, amikor az igazságról van szó. Az, az igazságért, a szabadságért és egyenjogúságért folytatott igazságos harc győzelme volt, az Istenbe vetett hit és ember iránti tisztelet, az egyéni méltóság és a mindenki iránti szeretet elismerése.
A Szent Atya iránti hála jeléül Marija Bistrica községi elöljárósága a Köztársaság teret átnevezi II. János Pál pápa térre. II. János Pál pápa örök emlékül Marija bistricai szentélyének ajándékoz egy kelyhet és arany rózsafüzér olvasót.